SKANDINÁV NYELVEK ÉS IRODALMAK TANSZÉKE
D N S E



A BA rendszerű skandinavisztikai képzés a germanisztika szak skandinavisztika szakirányaként a 2006/2007-es tanévben került bevezetésre. A hat félévre tervezett BA tanulmányok elvégzése és a BA diploma megszerzése után az MA képzésben lehet további négy féléves skandinavisztikai tanulmányokat folytatni.

A skandinavisztikai BA képzés célja olyan munkakörök betöltésére alkalmas szakemberek képzése, akik a dán, norvég és svéd nyelvek egyikét szóban és írásban magas szinten (a közös európai nyelvi rendszer szerinti legalább C1-es szinten) képesek használni, képesek választott alapnyelvük használatával a másik két kontinentális skandináv nyelv beszélőivel írásban és szóban kommunikálni és a dán, norvég vagy svéd nyelv, irodalom, kultúra és történelem területén alapos elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek. E képességek és ismeretek alkalmassá teszik őket irányító, szervező feladatok ellátására az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média és sajtó, a kultúra és a közigazgatás területein; képesek általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására; ismerik Magyarország és az adott célország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során. A képzés további célja a hallgatók szakirányú mesterszakra történő felkészítése.

A főbb oktatott tudományterületek:
irodalomtudomány
nyelvtudomány
kultúratudomány
országismeret

A képzés terjedelme:
A skandinavisztikai BA képzést három formában lehet elvégezni
- skandinavisztikai BA képzés alapnyelvi specializációval (180 kredit)
- skandinavisztikai BA képzés alapnyelvi specializáció nélkül (120 kredit)
- skandinavisztikai BA minor képzés (50 kredit)
Tanulmányaikat a hallgatók választott alapnyelvükön (dán, norvég vagy svéd) végzik. Nyelvi, nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi tanulmányaik során a választott alapnyelvhez kapcsolódó ismeretekre koncentrálnak, de lehetőség van arra is, hogy az adott alapnyelvhez kapcsolódó skandináv nyelvről és országról, annak kultúrájáról, irodalmáról, nyelvészetéről még alaposabb ismereteket szerezzenek, amennyiben a nyelvhez kapcsolódó specializációt választják. A teljes skandinavisztikai BA képzéssel összesen 180 kredit szerezhető meg, ebből 50 kredit a specializáció és 10 kredit a szabadon választható ismeretek kreditértéke, melyeket a tanszék kurzuskínálatában szereplő tanegységek elvégzésével lehet abszolválni.

Az oktatás és számonkérés nyelve:
Az egyes kurzusok és az azokhoz kapcsolódó vizsgák, dolgozatok nyelve azonos. Ez lehet magyar (főleg az első két félévben), a hallgató választott alapnyelve, vagy egy másik skandináv nyelv, mely esetben a hallgató választott skandináv nyelvén kommunikál az oktató pedig egy másik skandináv nyelven.

A képzés szerkezete:
A BA képzés tervezett ideje hat félév. A képzés két szakaszra osztható: az első két félév az alapozó szakasz, a 3-6. félév a törzsképzési szakasz. A szakaszokat komplex vizsgák zárják le, az alapozó képzést az alapvizsga, a törzsképzési szakaszt pedig a záróvizsga (államvizsga). Az egyes szakaszokon belül a tanegységek egy részénél elvégzésük ideje szabadon választható, másoknál felvételük előfeltételként elvégzett másik tanegységhez kötött.

Az alapvizsga
a második félév végén következik, szóbeli és írásbeli vizsgából áll, melyekre a hallgató egy összesített jegyet kap. Az alapvízsga mindig csak a tavaszi félévet követő vizsgaidőszakban tehető le.

A záróvizsga
a hatodik félév végén következik (de lehetőség van az őszi félév vizsgaidőszakában is a záróvizsga letételére), szóbeli és írásbeli vizsgából áll, melyekre a hallgató egy összesített jegyet kap. A vizsga írásbeli része egy szakdolgozat megírása, amire általában az ötödik, hatodik félévben kerül sor. A szóbeli záróvizsga a hallgató utolsó tanegysége, feltétele az összes tenegység sikeres elvégzése (abszolutórium), a maga a vizsga egy irodalmi, nyelvészeti és kultúratudományi kérdés kifejtésből és a szakdolgozattal kapcsolatban feltett kérdések megválaszolásából áll.